R.I.P. Rajcsek István

Nem is tudom, hogy van ez… Néha nagyon mellbevág egy-egy ember tovatűnése… pedig azt hiszem, nem szoktam túlzottan elérzékenyülni, megrendülni a halálhírek hallatán. Ma mégis ez történt, amikor SMS érkezett egy volt osztálytárstól: elhunyt az oszink, Rajcsek István. A döbbenet talán azzal magyarázható, hogy alig másfél éve maratoni osztályfőnöki órt tartott az osztálytalálkozón és utána hajnalig bulizott velünk. Tudtuk, hogy beteg, de ennek nyoma sem volt arcán, viselkedésén, hangulatán.

Az általános iskolában (V-VIII) és a líceumban is ő volt az osztályfőnökünk, de már harmadikos korunkban tanított (angolt), így ő az a pedagógus, aki a leghosszabb ideig szerepet játszott tanulmányaimban…

Nem mondanám, hogy nagyon nagy hatással volt rám, nem játszott szerepet a pályámmal kapcsolatos jelentős döntéseim meghozásában, de mégis, minden iskolával kapcsolatos emlékemben ott van valahol, a háttérben. Nyugodjék békében!

 

Reklámok

3 hozzászólás

  1. Kinga said,

    október 24, 2011 - 4:41 du.

    Nagyon meglepett a szomoru hír…
    Kialudt a brassói angol nyelvoktatás egyik legfényesebb csillaga.
    Egyeseknek sorsunkat alakította azzal, hogy egy második nyelvtudással ruházott fel. Jó humora, életkedve, tehetsége és odaadása örökre élni fog lelkeinkben, emlékeinkben.
    Nyugodjék békében, tanár úr.
    Rest In Peace, Rajcsek István.

    Miklos Kinga,
    Toronto, Kanada

  2. reku said,

    október 24, 2011 - 9:45 du.

    Igen, vitathatratlanul a legjobb nyelvtanár volt, akit valaha volt alkalmam megismerni.

  3. Buna Botond said,

    október 25, 2011 - 12:18 de.

    Nagyszerű tanár volt, nagyon érdekes, humoros órákat tudott tartani és a tudást nagyon könnyedén tudta átadni.
    Betegségéről már régóta tudtunk, meg is barátkozott mindenki ezzel a gondolattal, senki sem gondolta, hogy ilyen váratlanu elmegy …
    A tavalyi 20 éves találkozón látszott rajta, hogy külsőleg már nem a régi, a betegsége megviselte, de belsőleg még mindig a régi volt. Jó volt akkor találkozni vele, és egy kis ideig ismét az oszi társaságában lenni.
    Sokszor arra gondoltam, hogy mire a gyermekeim iskolába kerülnek, ő már nem fog ott tanítani, és akkor majd elviszem őket hozzá pótórára, hadd lássák milyen nagyszerű tanárom volt, és milyen könnyedén meg lehet tanulni egy nyelvet …
    Na de sajnos a sors másként alakult …
    Köszönünk mindent tanár úr, nyugodjék békében.


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: