AZ IGAZI PAPANAȘ

Korábban már volt itt egy receptem hasonló témában, de higgyétek el, ez az igazi papanaș (egyesek szerint túrófánk). Sokkal jobb, mint amit némely vendéglőkben felszolgálnak. Szomorú, de tudok olyan helyeket, ahol megveszik a Metróban kapható fagyasztott masszát, s azzal “gazdagítják” a menüt. De persze az a vendéglátóipari egység, ahol K.I. dolgozik, nem ilyen! (Ezúton is köszönöm neki, hogy önzetlenül megosztotta velem a náluk jól bevált receptet!) Az alább közölt mennyiségek is “ipariak”: 10, egyenként 170 grammos adagra osztható, kb.

A fagylalt az én innovációm, mert még mindig ragaszkodom ahhoz, hogy kizárólag olyan recepteket publikáljak, amibe minimum egy csavart vittem be saját fantáziám szerint, vagy nem találtam meg valamelyik receptajánlóban vagy gasztroblogon sem.

Röviden: képzeléjtek el, hogy a meleg, belül túrósan finom, kívül roppanós fánkra rácsorog a hűs, intenzíven vaníliás fagylalt… Mmmm, frenetikus!

S még egy ajánlás: Katának dedikálom, aki ma 10-essel védte meg a mesteri disszertációját, és aki az első instagrammos papanaș-fotóm óta nem sikerül megkóstolja! Remélem hamarosan elkészíti a saját konyhájában!

papanas

Hozzávalók:

  • 1 kg tehéntúró
  • 400 gr fehérliszt
  • 80 gr gríz
  • 1 csipet só
  • 4 közepes tojás
  • 1 tasak sütőpor
  • 2 tasak vaníliás cukor
  • 1 kiskanál szódabikarbóna
  • 1 citrom reszelt héja
  • olaj a sütéshez

Elkészítés:

A száraz hozzávalókat és a citrom reszelt héját egy habverő segítségével egy tálban összekeverjük, majd a szódabikarbónát egy kevés citromlével felfuttatjuk benne. Hozzáadjuk a tehéntúrót és a négy tojást. Jól összedolgozzuk.

A ragacsos masszából lisztes kézzel ökölnyi gömböket formálunk, és lisztes deszkára tesszük. Ekkora adagból 10-12 adag lesz. A megmaradt masszából kisebb golyókat is formálunk, ez kerül majd a fánkok tetejére tálaláskor.

Egy nagy serpenyőben felforrosítjuk az olajat, majd visszaveszünk a tűzből, hogy ne égjenek meg a fánkok, de fontos, hogy bő olajban süljenek.

A nagy golyókat lisztes kézzel kicsit összenyomjuk, középen ujjunkal kilyukasztvagyűrűket formálunk és aranybarnára sütjük. A kicsi golyókat is megsütjük. Az olajat lecsöpögtetjük, tálaláskor tejszínnel vagy tejföllel, savanykás gyümölcs lekvárokkal (áfonya, barack, eper, málna) vagy porcukorral tálaljuk.

Bögrés almáslepény

almaslepeny

A hétvégén sok nyári alma állt a házhoz, így eszembe jutott ez a nagyon gyors, nagyon egyszerű és nagyon finom lepény, ami eddig sehol sem jött szembe velem a virtuális valóságban.

Mindeközben egy 10-es saját recept-toplistát is össze kell állítanom egy kalendáriumhoz, így megpróbáltam egy türhető fotót is készíteni. Sajnos nem valami mutatós, de bizalommal ajánlom: a látványt pótolja majd az íze!

Hozzávalók:

1 bögre (250 ml) liszt

1 bögre gríz

½ bögre cukor

½ bögre zabpehely

1 tasak sütőpor

1 bögre olvasztott vaj vagy margarin

3 bögre reszelt alma

fahéj ízlés szerint

A száraz hozzávalókat összekeverjük. Kis méretű, kivajazott tepsit kikenünk vajjal, rászorjuk a száraz hozzávalók felét, az olvasztott zsíradék felével meglocsoljuk, rátesszük a reszelt almát (a teljes adagot), erre szórjuk a fahéjat, majd a száraz keverék másik felét és levégül a megmaradt zsíradékot.

Közepes hőfokon kb 1 órát sütjük.

Ha kihűl, könnyen szeletelhető és porcukorral is megszórhatjuk.

Diós-sütőtökös muffin

Kép

Talán a Nők Lapja Konyhája c. lapban találtam rá egy olyan sütőtökös muffinra, amit már első elkészítésekor kicsit átalakítottam, mert túl édesnek tűnt. Azóta az alapötlet újabb átalakulásokon ment keresztül. S mivel a tegnap méricskéltem is a hozzávalókat, most le tudom írni hogyan készült ez az rendkívül ízletes, ráadásul egészséges süti.

Hozzávalók:

450 gr sütőtök (lereszelve)

2 tojás

10 dkg nyírfacukor

kb 150 ml olaj

150 gr dióbél, durvára aprítva

200 gr vegyes diákcsemege (ebben mazsola, dió, mogyoró, mandula, kesúdió volt), durvára aprítva

200 gr. tönkölyliszt

100 gr. teljes kiőrlésű búzaliszt

2 kanál zsíros tejföl

sáfrányos sütőpor

őrölt fahéj

őrölt gyömbér

egy citrom reszelt héja

egy csipet só

A mázhoz:

100 gr por(nyírfa)cukor

fél citrom leveve

Tetejére: cukorgyöngy

A tojásokat habosra kevertem a cukorral és az olajjal, beletettem a reszelt sütőtököt, a fűszereket (fahéj, gyömbér – mindkettő ízlés szerint, kb. 1 kiskanálnyi, reszelt citromhéj), összekevertem és kicsit állni hagytam. Kb. 5 perc elteltével hozzákevertem az aprított diófélét, mazsolát, lisztet, sütőport, sót és símára kavartam. Szilikon kapszlikban sütöttem előmelegített sütőben, közepes hőfokon kb 30 percet. 18 db nagy muffin lett.

A porcukrot símára kevertem a citromlével, rátettem a muffinokra, cukorgyöngyöt szórtam rá. Nem jutott mindegyikre, talán kicsivel több cukormáz kellett volna készüljön, de anélkül is finom!

Tonhalas öntet vesebab-salátára

Nemrég a kismamaklubban az egészséges táplálkozás volt napirenden. A meghívott a lakto-ovo-vegetarianizmus híve és a nyers ételek (raw food) fogyasztását tartja egészségesnek. A találkozó célja volt többek között, hogy a kismamák is megbizonyosodjanak: ilyen étrend betartásával is lehet ízletesen főzni. A meghívott ott helyben “dobott össze” egy tojás nélküli majonézt, amiből aztán salátaöntet készült. A demonstráció ihlette a mai vacsorát, pontosabban annak az öntet részét.

Vesebab-saláta tonhalas öntettel

Hozzávalók:

egy fej saláta

250 gr vesebab megfőzve, lecsöpögtetve (konzerv is lehet)

(A fenti két összetevőt összekeverve kész is van a saláta, de öntet nélkül egyelőre semmilyen…)

Kb 100 gr liszt finomságúra őrölt napraforgómag

2-3 cikk fokhagyma

1 pohár víz

3-4 kanál hidegen préselt olivaolaj

2-3 kanál tejföl

1 tonhal konzerv (lecsöpögtetve)

néhány bazsalikomlevél

kb egy kanálnyi ecetes tárkony

A napraforgómagból vízzel és olajjal készül az álmajonéz, botmixerrel. A fokhagymát is hozzáadtam már az első pillanatban, vizet és olajat változó arányokban lehet hozzákeverni, a kivánt sűrűség függvényében. Nem vágodik el! Sózzuk, hozzákeverjük a tejfölt, tonhalat, apróra vágott bazsalikomot és tárkonyt. Én pici tárkonyos ecetet is tettem hozzá, mert nem volt citromom, de kérte a savanykás ízt. A pirítós és a szezámmagos knäckebröd is remekül passzol hozzá.

Rozmaringos-szilvás crumble

Ennek a bejegyzésnek tulajdonképpen semmi keresnivalója nem lenne ezen a blogon, hiszen általában csak olyan recepteket publikálok, amiről úgy gondolom, hogy nagy mértékben saját invenció, vagy másképpen készítem, mint általában azt szokás, mert változtatok arányokon, hozzávalókat helyettesítek stb. Ezzel a recepttel viszont tartozom R-nek, mert tegnap azzal a feltétellel adott 2 deci szilvapálinkát, hogy a blogon publikálom, mihez is kell.

A morzsasütikről sokat nincs mit filozófálni. Igaz, én először készítettem ilyet, de annyira egyszerű, hogy csuda. Az ihlet innen jött.

Kb 1 kg aprószemű besztercei szilvát magoztam ki. Finom őrlésű, korpás gabonapelyhet szórtam rá, kicsit összekevertem és belenyomkodtam egy négyzetes alakú jénai tálba.

B. is kipróbálta a receptet, mondta, h szerinte a 20 cm-es rozmaringág túl sok, ezért én kb 10-cm friss rozmaringág leveleit vágtam apróra és szórtam a sütire.

Mézes szilvapálinkám sem volt, ezért kb három kanál mézet felolvasztottam, hozzákevertem annyi pálinkát, h folyékony legyen az egész, és ezzel locsoltam meg a szilvát.

Úgy gondoltam, hogy a morzsa kevés lesz, ezért kb 250 gr lisztet, kb fél csupor cukrot és egy egész tábla vajat (200 gr) morzsoltam össze és szórtam a szilva tetejére.

tegnap sokat kínlódtam a sütővel is, többször kialudt a láng, végül S-re kellett bízzam, hogy kivegye, ezért nem tudom pontosan, mennyit is volt bent, de min. 1 órát.

Kép

A végeredmény: túl sok volt a morzsa (vagy túl kevés a szilva?) és túl édesnek tűnt, sztem a méz miatt, de a morzsába is elég lett volna 1-2 kanál cukor. K. mama és S. imádta, Á. azt mondta: “megeszem, de csak azért, h ne sértselek meg”, B. meg se kóstolta, T. rajongott a morzsáért… Tanulság: máskor úgy sütöm, h közelebb álljon az épp aktuális diétámhoz, azaz morzsa csak mutatóba és minimális cukor (vagy édesítő), ha a gyermekeket az édessége sem csábítja. A rozmaring-szilva kombináció pálinkás fűszerezéssel egyébként jó, nekem is ízlett.

Grillezett lazacfilé kezdőknek és haladóknak

Brassóban és Reflexen voltunk két hétig, ezért csak cikkeket “főztem”, de régi barátokkal sörözve szóba került ez a blog is, sőt, BB-nak megígértem az alábbi receptet.
Nem szoktam más tollával ékeskedni, ezért nem is akartam bejegyzésként megörökíteni a receptet, hiszen ezeregy helyen meg lehet találni a legegyszerűbb lazac-receptet. Pl. itt. Aztán rájöttem, hogy szinte mindent kicsit másképp készítek elő, ugyhogy mégis álljon itt az én egyszerű grillezet lazacfilé-receptem. A haladók kedvéért leírom a sajtszósz receptjét is, ami nagyon megdobta legutóbb az amúgy is nagyon finom és ízletes halat.

Hozzávalók: 

  • fejenként egy db lazacfilé (kb. arasznyi széles filét vágtam háromújjnyi szeletekre)
  • bors
  • kapor
  • kb fél citrom leve
  • olivaolaj

A szószhoz:

  • diónyi vaj
  • egy kanál liszt
  • 250 ml tej
  • kb 150 gr reszelt sajt (vegyesen: zsúros/svájci és füstölt)

Elkészítés:

A halat megszórom sóval, borssal, kakukkfúvel és citromlevet csepegtetek rá. Kb. fél órát hűtőben pácolom. Felforrósítom a grillsütőt (négyzet alakú grillező tepsi, ércöntvény, nem tom mi a hiavatalos neve, de stem közönséges tepsiben is működik a sütés), kb két kanálnyi olivaolajat öntök rá, papírtörlővel leitatom a pácot a halfilékről és megsütöm a hal minden oldalát (elöször a bőrőst, kb 3 percig, hogy az legyen picit ropogós, a többi oldalát 2-2 percig).

A szósz: a vajból, lisztből, tejből Besamel mártást készítek, leveszem a tűzről, és belekeverem a reszelt sajtokat (addig keverem, míg minden sajt elolvad). Forrón tálalom. A füstös íz nagyon jól talál a grillezett halhoz.

Krumplival, rizzsel, salátával – bármivel lehet tálalni.

(Kép most nincs.)

Sába királynője, a csokitorták netovábbja

Azt hiszem méltán visel ilyen szép nevet: fekete-fekete és fejedelmi! Julia Childnak köszönhetően pedig nagyon népszerű, én is azóta készülök megsütni, mióta itt-ott szembejött velem az interneten.

Egyszerűnek tűnik, talán az is, de hiába tartottam be a receptet (nem volt könnyű, mindent átszámoltam metrikus rendszerbe és ki is mértem gramra pontosan), azt hiszem kicsit kellene még javítanom rajta. Például kisebb tortaformában kellene sütni (nekem csak 26 cm-es van), talán nagyobb hőfokon és kevesebb ideig. Akkor a közepe puhább, selymesebb maradna, de így, picit szárazan is frenetikus, komolyan. Nem rajongok a csokitortákért, de ezt biztosan elkészítem még. Amúgy S. szülinapjára készült, aki rajong a csokitortákért, és ezzel maradéktalanul meg volt elégedve. 😉

Egy dolgoban nem tartottam be az előírást: nem liszt-finomságú volt a mandula, hanem dara-állagú, de sztem ez nem ártott meg a végeredménynek. Julia Child két kanál rumot vagy két kanál kávét ír, én két kanál kávé mellé csurrantottam kb 1 kanálnyi rumesszencet is (masszába és glazúrba is) – ez is jó döntésnek bizonyult.

Sajnálom továbbá, hogy nem volt itthon mandulaforgácsom, talán azzal szebben is díszíthettem volna, de mivel most a fantasztikus ízhatás, nem a látvány miatt osztom meg a receptet, vállalom a fotókat is.

Nem utolsó sorban remélem, hogy lesznek majd, akik értékelik a fordítást.

csokoládés-mandulás torta

Hozzávalók:

Az alaphoz:

  • 1 tábla (100 gr) félédes csoki (55 %-os kakaótartalmút használtam)
  • 2 kanál erős feketekávé + egy kanál rumesszenc (vagy két kanál rum)
  • 60 gr puha vaj
  • 60 gr + 1 kanál cukor
  • 3 tojás
  • Egy csipet só
  • 80 gr darált mandula
  • Fél kiskanál mandulaeszenc
  • 60 gr liszt (átszitálva)

A bevonathoz:

  • 1 tábla (100 gr) félédes csoki
  • 2 kanál erős feketekávé + egy kanál rumeszenc (vagy két kanál rum)
  • 5 kanál teavaj (80% zsírtartalmú, sótlan)

Elkészítés:

Előmelegítjük a sütőt  (175°C-t ír a recept; én közepes hőfokra állítottam).

Kivajazunk és kilisztezünk egy tortaformát.

A csokit és a kávét/rumot gőz fölött megolvasztjuk.

A vajat és a cukrot habosra kavarjuk.

Egyenként belekavarjuk a tojások sárgáját is.

A tojásfehérjéket külön tálban felverjük egy csipet sóval. Egy kanál cukrot szórunk rá és kemény habbá verjük.

Az olvasztott csokit belekeverjük a vajkrémbe, majd hozzáadjuk a darált mandulát és a mandulakivonatot (esszenc lenne a pontos kifejezés, szerintem mesterséges íz, nem látott soha mandulát, de erről hadd ne vitatkozzunk itt). Ezután belekeverjük a tojáshab egynegyedét, hogy lazítsuk a masszát. A megmaradt hab egyharmadátmár óvatosan keverjük bele, s mielőtt homogén massza lenne, rászórjuk a liszt egyharmadát is és beleforgatjuk. Fokzatosan, váltakozva hozzáadjuk a megmaradt habot és lisztet.

A masszát a kivajazott formába töltjük és elegyengetjük. Kb. 25 percig sütjük. Akkor van kész, ha a széleken (4-5 cmre a szélektől) kiálja a tűpróbát, de a torta közepébe szúrt tű még olajos marad.

A formában hagyjuk hűlni kb 10 percet, majd kiborítjuk egy tortaállványra és jól lehűtjük, mielőtt rákerülne a máz.

A glazúrhoz gőz fölött megolvasztjuk a csokoládét és kávét/rumot, majd kanalanként hozzákeverjük a teavajat. Ha símára kevertük, levesszük a gőzről és jeges vízbe helyezzük a kisebb edényt. Kavargatva addig hűtjük, míg jól kenhető állagú lesz. Késsel vagy spatulával beborítjuk az alapot és tetszés szerint díszítjük (én félbe vágott mandulákat és a megmaradt manduladarát használtam fel, de láttam nagyon guszta, eperrel ill. málnával díszített tortát is).

PS: végül megírni a bejegyzést sokkal hosszasabb volt, mint elkészíteni a tortát 😉

Happy Halloween!

Nem vagyunk nagy tisztelői ennek a hagyománynak, de úgy sikerült, hogy tegnap volt plusz egy órám, amit az ebéd elkészítésével tölthettem, így lett három fogás, amiből az utolsó, a sütőtökös muffin egészen jól talál a mai Aprószentekhez. De amiért a bejegyzés születik, az a következő képkollázs:

Sajnos a reggeli “bálnavér” (cékla+murok+alma leve) lemaradt a képről, pedig lehet, hogy még vadabb lett volna a kontraszt.

A végtermékek már nem ennyire látványosak:

A spenótos quiche

A muffinok

(barna cukor, teljes kiörléső liszt, nem is nőtt meg látványosan, de legalábblehetett díszíteni cukormázzal)

Szilvásgombóc (krumpli nélkül)

Edith receptjéhez Fakanálforgató konyháján keresztül vezetett az út. Nagyon bevált ez a recept nálunk is. Icipicit módosítottam rajta, nem is biztos, hogy szükséges volt.

Hozzávalók: 750 ml víz, 8 ek. olaj, 500 g liszt, 1 tojás, csipet só, szilva, cukor, fahéj, olaj, prézli.

Elkészítés: megmossuk a szilvát, jól megtöröljük, kettévágjuk, kivesszük a magját, helyébe fahéjas cukrot teszünk.

A gombóc tésztájához a vizet fölforraljuk, ekkor hozzáöntjük az olajat, majd belezuttyintjuk az összes lisztet, levesszük a tűzről és gyors mozdulatokkal elkeverjük. Ha már nagyjából csomómentes, hozzáadjuk a tojást (az eredeti receptben 2 tojás szerepelt, de egy is elégnek bizonyult). Kézi mixerrel még egy kicsit dolgoztam a masszát, hogy egyenletesen keveredjen el a tojás és ne maradjanak benne csomók.

Ha már annyira kihűlt, hogy tudunk dolgozni vele, a masszából kb. evőkanálnyi adagokat szaggatunk le, gombóct gyúrunk belőle, szétlapítjuk a tenyerünnkel és bevonunk vele egy-egy fészilvát.

Egy nagy edényben enyhén sós vizet forralunk és amikor elkezdett forrni, beledobjuk az elkészült gombócokat. Ha megfőttek, feljönnek a víz tetejére és ki lehet halászni őket. Jól lecsepegtetjük és még forrón megforgatjuk az olajban világosbarnára pirított prézliben.

Megjegyzések: ma érett, magjaváló besztercei szilvával dolgoztam, sztem ez a legjobb gombócba. Kisebbek lettek a gombócok, összesen 79 db. A család és a fiaim barátocskái közremőködésével mind elfogyott, de lehet, hogy egy négytagú család nem bírkozik meg együltében egy teljes adaggal.

Múltkor nagyszemú szilvám volt, aazal is jól sikerült, de elég sok sztébomlot a forró vízben… Akkor kipróbáltam a mákos és darált diós bevonatot is (prézli helyett), nagyon jól talál hozzá mindkettő.


Megtört a jég: variáció vinettasalátára

Mióta Ottisnál olvastam a paprikás vinettasalátáról, többször is eszembe jutott, hogy kipróbáljam. Kitünő ötletnek bizonyult, mert még S. is megette, akiről tudni kell, hogy a vinettasalátát kifejezetten utálja. Vagy mától ez múlt idő? 😉

Nem valami látványos, de tényleg finom. Így készült:

egy vinettát (padlizsán), egy gogosárt (paradicsompaprika) és egy húsos sárga paprikát megsütöttem minden oldalán, fed ő alatttartottam kb 10 percet, h puhuljon a héja, meghámoztam, majd lehűtőttem.  Botmixerrel pépesítettem, egy cikk fokhagymát és egy közepes hagyma felét is hozzádaráltam. Kb 1 dl. olajjal és csipetnyi sóval kavartam ki, de mivel nem volt elég intenzv az ízkombináció, két nagy bazsalikomlevelet és egy kanálnyi balzsamecetet kevertem hozzá.

 

Joghurttorta Ákosnak

Rendelésre készült, névnapra a fenti torta.

Hozzávalók: 250 gr keksz, 100 gr vaj, 5 dl natur joghurt, 5 evőkanál cukor, 1 tasak zselatin, 300 gr fagyasztott erdei gyümölcs összeturmixolva (jó ltt volna fris is, bizony!), egy tasak tejszínpor és 150 ml tej. Díszítéshez csokireszelék.

Elkészítés: A kekszet összemorzsoljuk, rácsöpögtetjük az olvasztott vajat és 28 cm-es tortaformába nyomkodjuk. Fél órát hűlni hagyjuk.

A joghurtot, a cukrot és a zselatint állandó kavargatás mellett addig melegítjük, amíg elolvad a zselatin. Hozzákeverjük a pépes gyümölcsöt is.

A ghyümölcsös keveréket ráöntjük a kekszes alapra és minimum 6 órát hűtjük.

A tejszínhabot a tasakon leírt utasítás szerint elkszítjük, a gyümölcsös rétegre kenjük és csokit reszelünk rá.

Bababarát desszert!

Bánica reloaded

Erről a sós palacsintáról volt már szó itt. Az adagokat viszont ma már ekként javasolom:  egy tasak réteslap (talán 24 db.),  fél kiló telemea, 3 pohár (600 ml) joghurt, 2-3 egész tojás, 7 kanál olaj, 3 púpozott kanál liszt, fél kiskanál  szódabikarbona, kioltva citrommal vagy ecettel.

Az elkészítés nagyvonalakban megegyezik, de újabban sütőpapírt teszek a csigába tekert palaszinták alá, előmelegített sütőben nagy lángon sütöm (max fél óra) és ha túl kevés a töltelék, a maradék lapokat mindenféle kísérleti töltelékkel töltve odaférkőztetem az óriáspalacsinta mellé.

Még mindig aludtejet javasolok hozzá.

Savanyú uborkaszósz

Hozzávalók: 1 üveg ecetes uborka, 1 kicsi hagyma, 1 cikk fokhagyma, 1 kanál vaj, 1 kanál liszt, 2-3 dl tej/tejszín/sürített tej/joghurt (ízlés szerint), só, bors, friss csombort és kapor (szárított is lehet).

Elkészítés: a hagymát apróra vágjuk, megpároljuk a zsíradékban, a fokhagymát is apróra vágjuk, kicsit megforgatjuk a dinsztelt hagymában. Az uborkát lecsepegtetjük, lereszeljük a nagylyukún (alternatíva. apróra vágni). Megforgatjuk a hagymába, 1 percet pároljuk. Ha hígabb szószt szeretnénk, hozzáönthetünk az ecetes léből is.

A lisztet elkeverjük egy kevés tejjel, és elkeverjük a szószban. Tovább hígíthatjuk, ha szükséges. A joghhurttól savanykásabb, a tejszíntől édeskésebb lesz. Fűszerezzük és melegen tálaljuk főtt szárnyashúshoz.

A farsangi fánk

Ma farsangi mulatságon voltunk. Végigkóstoltam minden fánkot. Hát lehet, hogy szerénytelenség, de meg kell mondanom itt és most: az enyém volt a legfinomabb. Nem szívta meg magát olajjal s nagyon kell bele a vanília és a citromhéj… Melegen ajánlom!

Hozzávalók: fél kiló liszt, 1 csupor tej, negyed kocka vaj, 3 kanál tejföl, egy tasak száraz élesztő, 2 tasak vaníliás cukor, 1 citrom reszelt héja, 2 egész tojás, olaj a sütéshez, porcukor a szóráshoz.

Elkészítés: összedolgozzuk a tésztát, jól kigyúrjuk, kb kétszeresére kelesztjük, kiszaggatjuk, további fél órát pihentetjük, forró olajban kisütjük.

Tippek: langyos tej, olvasztott vaj, miután felforrosodik az olaj, a tüzet kisebb fokozatra állítjuk, a felső felét tesszük elősször az olajba, szalvétán csepedtetjük le, csak akkor szórjuk meg, amikor majdnem teljesen kihűlt.

 

Vörös bársony túrókrémmel

Ez a sütemény Sipi születésnapjára készült. Jó lenne még tökéletesíteni, mielőtt a kritikusok elé vetem, de annyira finom, annyira látványos így is, hogy nincs türelmem várni… No, de előrebocsátom, hogy pl. a túrókrém nem jutott minden darabra, a piros árnyalatát is jobban kikeverhettem volna, de sebaj, lesz min dolgozni.

Az ötlet kb. innen származik (az eredeti egy hangulatos cikk volt, kb ezzel a címmel: Az igazi Red Velvet nyomában). A receptet is követtem nagyvonalakban.

Hozzávalók: A szilárd rész: 2,5 csupor liszt, 1 csupor cukor, 1 kiskanál só, 2 kiskanál kakaó, 1 csomag sütőpor, 2 tasak vaníliás cukor. A folyékony rész: 3 egész tojás, fél csupor vaj, 1,5 csupor joghurt, 0,25 csupor olaj, 1 kiskanál ecet, piros ételszínező. Krém: fél csomag vaj, 0,5 kg tehéntúró, 3-4 kanál porcukor,  1 tasak vaníliás cukor. Feketecsoki, dió, cukorgyöngy a díszítéshez.

Elkészítés: A muffin két részét összekeverjük, papírkapszlinkban kisütjük 20-25 perc alatt (tűpróba). A túrókrémet kikeverjük és habzsákból rányomjuk a kihült puffancsok tetejére. Kedvünk szerint díszítjük, de az ízek összhatásához kitúnően passzol a dió is, a fekete csokoládé is.

Céklaleves

Régen orosz céklalevest készítettem: zöldségleves céklával, kaporral, ecetes uborka levével savanyítva, tálaláskor apró kockákra vágott savanyú uborkával és tejföllel tálalva. Pazar.

Kb. egy éve találtam egy nagyon egyszerű receptet, azt variáltam, év végül ez, az alábbi, ami bevált. Az oroszt már szinte el is felejtettem. 🙂

Hozzávalók: 2-3 közepes cékla, egy murok, egy krumpli, fél citrom leve, kevés só, fél pohár tejszín (elhagyható), fél csokor petrezselyem. Joghurt vagy tejföl a tálaláshoz.

Elkészítés: A zöldséget nagyobb kockára vágva megfőzzük, lehútjük, pürésítjük, felöntjük annyi vízzel, hogy krémleves sűrűségű legyen, felmelegítjük, belecsepegtetjük fél citrom levét, elkeverünk benne egy fél pohár tejszínt és máris lehet tálalni apróra vágott petrezselyemmel és tejföllel/joghurttal.

Pulyka déli gyümölcsökkel, tejszínnel

Hozzávalók: ½ kg pulykamell,  1 banán, 2 aranyalma, 1 ananászkonzerv, 1 narancs, 1 pohár (200 ml) tejszín, vaj a sütéshez, curry, chili, só, bors.

Elkészítése:

A pulykamellet vékony csíkokra vágjuk és a forró vajban pirosra sütjük. Enyhén sózzuk, borsózzuk és kivesszük a tepsiből. Ugyanabban a zsíradékban pár perc alatt megpároljuk a karikára vágott banánt, cikkekre vágott almát, a lecsöpögtetett ananászkonzervet és a felébe vágott narancscikkeket. Vigyázzunk, hogy ne kapjon oda. Tejszínt locsolunk rá, curry-vel és őrölt chilipaprikával fűszerezzük, majd visszatesszük a tepsibe a pulykafalatkákat is. Rizzsel tálaljuk.

Mi nem tudjuk, hogy mi az elég, ha ez az ebéd. A fiúk is nagyon szeretik!