Álivánka, avagy a moldáv kukoricás cheesecake

Az eredeti elnevezés: alivancă (fonetikus átirata kb: álivankö), többesszámban alivenci (álivencsi). Ion Creangă elbeszéléseiben gyakran felbukkanó kukoricalepény, az édesmálé moldvai testvére, szegény ember eledele.

Anyukám bukkant rá egy receptre, elkészítette, szerettük, ezért sok oldalas szakirodalmat olvastam át (elsősorban román nyelvű gasztroblogok, receptgyűjtemények), hogy a lehető legtöbbet megtudjak a moldvai író által említett álivánkáról, és igyekeztem elkészíteni az eredetit. Úgy tűnik reneszénszát éli ez a sütemény (lepény?), hisz sok leírást találtam, annak ellenére, hogy egyes bloggerek szerint sok évig feledésbe merült.

Most, a bejegyzés írása közben rákerestem az álivánka szóra, és nagy meglepetésemre volt találat, nem is egy: itt pl. egy örmény recept, egy moldáv, vagy ez a magyar recept, amelyik a legközelebb áll ahhoz, amit én készítettem ma. A Néprajzi Lexikon és az Ottisnál talált leírás arra utal, hogy sok változata ismert, kb ahány ház, annyiféle álivánka/édesmálé/prósza.

S ha már ennyit kutattam, hadd áruljam el, mi is a moldvai gyerekek álivánkája, szerintem: káposztalevelekben (kekszmorzsás alap helyett), kukoricaliszttel készített cheesecake (a tehéntúró fele lehet friss juhsajt is egyes források szerint).  Egy-két helyen utalnak arra is, hogy ízlés szerint édesíthető cukorral, de erre semmi szükéség.

Az alábbi, általam elkészített változatot azért tudom ajánlani, mert selymes állaga van, szinte rágni sem kell, olvad a szájban és aránylag kicsi a szénhidráttartalma. Forrón, hideg tejföllel tálalják: a hőméréskletek pillanatok alatt kiegyenlítődnek, a sütemény felszippantja a tejfölt, és hát… szerintem próbáljátok ki. Hidegen szárazabb, odavész a selymesség, jobban érvényesül a puliszka íz, de így is finom (csak hát más, na).

Álivánka

Hozzávalók:

500 gr tehéntúró

4 tojás

4 kanál puliszkaliszt (kukoricaliszt)

2 kanál búzaliszt

2 kanál tejföl

1 kanál puha vaj

1 kiskanál só

vaj a kenéshez, tejföl a tálaláshoz

Elkészítés:

A tehéntúrót krémesre pépesítjük (pl botmixerrel), egyenként hozzáadjuk az egész tojásokat, a liszteket, a tejfölt, a vajat, a sót. Amikor egyenletesen eloszlik minden, mélyebb, kivajazott tepsibe töltjük és közepes hőfokon addig sütjük a lerben, míg a teteje szép aranybarnára sül.

Azonnal tálalható.

Megjegyzések:

Ahogy hűl, visszaesik, de nem kell megijedni ettől.

A tehéntúróm kb. fele kecsketejből készült túró volt.

Zsíros tejfölt használtam, ezért csak egy kanál vajat tettem a masszába. Ha egyszer majd soványabb tejföllel dolgozom, azt hiszem két kanálnyira emelem a vajadagot.

Azt hiszem 3 tojás is elég lett volna.

Lehet még csíszolgatni a részleteket: ki lehet próbálni milyen, ha cseréptálban sűl, ha a túró fele júhsajt, és szeretném egyszer káposztalevelekkel kibélelni a tepsit, hadd lám milyen is a Ion Creangă álivánkája.

Reklámok

1 hozzászólás

  1. július 30, 2012 - 10:21 de.

    Nem is hallottam ilyen néven eddig erről, édesmálé néven igen. Nagyon jó irodalmat hoztál hozzá, megkóstólnám szívesen.


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: