A VFK 20-ról azt hiszem lekéstem, de azért leírom a néhány éve készített pacalleves javított változatát. Tényleg sok tapasztalatom van benne, bár elég rég nem szántam rá magam erre a felfordulásra .És elég nagy sikerélmény, hogy eddig mindenki szerette, még olyanok is, akik (előző rossz tapasztalat miatt?) azt gondolták, hogy nem…
Hozzávalók
1-1,5 kg pacal
1 velőscsont
2 fej fokhagyma
1 fej hagyma
3-4 darab murok
1-2 petrezselyemgyökér
1 darab zellergyökér
1-2 paprika (opcionális)
1 – 1 csokor kapor, petrezselyemzöld, léstyán
Feketebors
Babérlevél
Majoránna vagy bazsalikom
Korpacibere (borscs)
Ecet
1 – 2 tojássárga
1 pohár tejföl
Só
csípőspaprika
Megjegyzések:
Drágább, de jobb fagyasztott pacalt vásárolni: egy-két kilós tömbökben árulják, meg van tisztítva és le van forrázva. Ez azért lényeges, mert a munka legkellemetlenebb részétől (a pacal megtisztításától) megkíméljük magunkat. Érdemes odafigyelni arra is, hogy ne legyen túlságosan kövér – a zsír széles fehér sávokba/foltokba gyűl össze. Ezt a fagyasztott pacalon is észre lehet venni.
Még drágább, de még jobb csíkokra szeletelt, előfőzőtt pacalt vásárolni.
A velőscsont nem kötelező, de ha nagy adag levest szeretnénk készíteni, vagy ha ízletesebb levet szeretnénk főzni, érdemes áldozni erre.
A pacalnak nagyon erős, átható szaga van. Az előzfőzés és sok zöldfűszer viszont nagyon semlegesíti. Korpaciberét piacon lehet vásárolni, az az igazi, de megteszi a Knorr vagy a Maggie készen kapható tasakos fűszere is (románul: bors magic). Figyelem, a kockák haszontalanok, semmi ízük!
A pacallevest nagy tételben kell főzni, mivel ign sok a munka vele (kb. öt óra). A nagyfazéknyi levest azonban meg is kell enni: itt kerülnek képbe a barátok. Ők aztán vagy elpusztítják, vagy nem – a jó hír az, hogy a pacalleves az egyik legjobban konzerválható étek (pl. mélyhűtőben fagyasztva).
Nagyon laktató leves, a második fogást fel sem kell szolgálni utána, de a hígpalacsinta, a fánk, a csöröge, a tehéntúrós vagy szilvás gombóc jól kiegészíti.
A kalóriák miatt sem kell izgulni, a sok fokhagyma segít az emésztésben és jelentős mértékben meggátolja a zsír lerakódását. Persze csak mértékkel és csak sátoros ünnepek alkalmával fogyasszuk.
Elkészítés:
A pacalt kifagyasztjuk, majd fél óráig főzzük.
A levet elöntjük, a pacalt jól lemossuk hideg vízzel és a megpucolt leveszöldségekkel, 10-15 szem feketeborssal és a velős csonttal feltesszük főni.
A zöldfűszerek szárába 10-15 cikk fokhagymát tekerünk bele fehér cérnával, és azt is beledobjuk a lébe. Ha szárított zöldfűszereket használunk, akkor az első adag fokhagymát a zöldségekkel együtt tesszük be a vízbe. Ízlés szerint lehet illatosítani babérlevéllel, bazsalikommal vagy majoránnával… 1-2 paprikát és egy csípős paprikát is bele lehet főzni, ezek a jellegzetes csorba-ízt szolgálják.
Ha minden megfőtt, kivesszük a zöldségeket. A hagymát, csípőspaprikát, fokhagymás göngyöleget eldobjuk, a gyökereket turmixoljuk vagy átpasszírozzuk.
A velőscsontot el lehet fogyasztani pirítóssal, a leves szempontjából már megtette szolgálatait. Még sok munka van hátra, ugyhogy be lehet iktatni egy kis szünetet. 🙂
A pacalt is kivesszük, lecsepegtetjük, majd fél centis csíkokra vágjuk.
A levet leszűrjük, visszatesszük bele a pacalt és elkeverjük benne a zöldség-masszát. Sózzuk és még főzzük fél órát, vagy amennyit szükséges, hogy a pacal puha legyen.
Közben nagyon finomra aprítjuk a zöldfűszereket, átzúzzuk a megmaradt fokhagymát (egy-másfél fej, szégyentelenül sok, de ettől lesz remek), elkeverjük tojással és a tejföllel.
Ha megfőtt a leves és a pacal is jó puha már, hozzáadjuk a korpaciberét, ha nem elég savanyú 2-3 kanál ecetet töltünk hozzá.
Tálaláskor csípős paprikát, ecetet, tejfölt, kevés olajjal elkevert fokhagymát is felszolgálunk, hogy ki-ki ízlése szerint fokozza az ízeket.
Fotók: archív. Akkoriban még nem volt saját konyhám sem. 😀