Gondolom nem vagyok az egyetlen, aki legalább év végén szeretné kicsit számba venni az elmúlt időszakot, sikereivel, kudarcaival együtt. Ma valamiért csak ehhez van kedvem (meg korcaolyázni: remélem este sikerül majd csekkolni a sétatéri jeget).
A legnagyszerűbb dolog, ami velem történt, hogy a szemem láttára, anyai közreműkődésemmel láttam egy kis ember fejlődését, első mosolyát, első lépéseit, első szavait… Még ma sem tudok betelni a csodával. Az anyasághoz sajnos kudarcélmény és sok frusztráció is kapcsolódik, de hálistennek az utóbbiakon hamar túlteszem magam.
Nagy sikerélmény a plusz kilók leadása is. (Ha nem is mind, jelentős részük lement. )
Szakmai téren a hamlet.ro májusi nézettsége: napi átlag 502 egyéni látogató, havi 15074! Sajnos ehhez is kapcsolódik sok bosszúság, sok valóra nem vált terv, elszalasztott pályázati határidők stb, de remélem jövőre ez is kicsit jobb lesz.
Jó, hogy sok esetben bátor voltam, és megérzéseimre hallgatva mertem vállallni olyan kockázatokat, amiket higgadt, ésszerű érvekkel nem lett volna szabad.
A legnagyobb rossz, hogy sehogyan sem tudom ésszerűsíteni a bevétel-kiadás egyenleget. Na, de reméljük, hogy új esztendőben ez a mutató is jobb lesz.
A másik nyugtalanító dolog, hogy nem léptem előre a doktorival, az idei évet is fagyasztottam. Az a baj, hogy a választott témám most már túl nagy feladatnak tűnik, s nem nagyon van ötletem, kedvem valami máshoz.
Erősen sajnálom, hogy sok rendezvényre, fesztiválra, táborba nem sikerült eljutni, de még a sokat tervezett kiruccanások (Vásárhely, Pest, Udvarhely, Csík) sem jöttek össze.
Verhetetlen optimista vagyok: az új év jobb lesz! Remélem nektek is!
Réku online 