Folytatás

Véget ért a TIFF. Igaz, már jópár napja, de egyéb elfoglaltságom miatt nem folytattam a beszámolót. illetve írtam egy másikat, a Szabadságnak. S majd írok egy harmadikat (negyediket) is, a váradnak.

26 filmet láttam. Ebből egyet (Sorstalanság) már rég, nem a fesztiválon. Hármat itthon pótoltam be (Paranoid Park a lá Gus van Sant, Kalandorok, Cassandra’s Dream). Külön számoltam minden címet (egy rövidfilm, két 1 órás dokumentumfilm, amit egy jegyért lehetett megnézni stb.). Lesz folytatás, mert még 2 filmet megszereztem, és sztem lesz még alkalmam mást is letölteni innen-onnan.

Az összbenyomás: fura volt a verseny-kategória. Egy dokumentumfilm lett a nagydíjas, voltak jó és közepesen jó alkotások is, de volt 2-3 olyan film is, amit sztem túlzás volt bevenni a versenybe (Karoy, Kalandorok, El cielo…). A Viva nagyon fura volt, de be kell vallanom, sok részletét élvezettel és szórakozva néztem. Csak hát hosszú volt, hamar kimerültek a jó poénok, s a végén a kis animáció jól feldobta a filmet, de sajnáltam, hogy nem került be más helyzetekben is egy-egy ilyen intermezzo.

Amit emlékezetesnek tartok az egész fesztiválból, az az előző bejegyzésben már említet Sügisball, a dán Még egy szerelmi történet, a La zona, ami lehet, hogy lerágott csont filmes témaként, de sztem jól meg van csinálva és döbbenetes tényeket tematizál, a szintén emlegetett Orosz bárka, a kedves Matias Bize filmje a sírás felette szükséges voltáról és a Cold Waves, a Szabadeurópa Rádióról szóló dokumentumfilm (lehet, hogy ez az abszolut kedvencem ezen a fesztiválon). És persze a nagydíjas film, a Shakespeare és a Victor Hugo u. Kereszteződése című, amit lesősorban a megközelítés módja miatt értékelek: tulajdonképpen az oral history módszerével kutatják a tényeket és legendákat a rejtélyes lakóról…

Nagy bukta volt számomra Catherine Deneuve. Nagyon kedvelem színésznőként, de sokat kellett várni rá a Repcsiben, és alig 2 percet beszélt… Hidegen, távolságtartóan. Ezt követően nagyon semmilyen filmet vetítettek (a címét sem jegyeztem meg, valami az örök szerelemről, asszem, vagy az idő múlásáról). Jobb lett volna, ha valami mást nézek meg ehelyett, de persze nem lehetett előre tudni, hogy csalódás lesz ez az esemény, amire nagy szerencse árán jutottam be (kösz, Kata!).

Mondanám, hogy lesz még folytatás, mert a TIFF idén is egy könyvjelző számomra: a programot böngészve keresgélek letöltenivalót az elövetkező hónapokban. Persze nem egyszerű a dolog, hiszen a legtöbb film tavalyi vagy idei alkotás, nem is elég népszerű ahhoz, hogy az emberek zöme fájlcsereberében felajánlja… De azért akad egy-s-más.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: