Csak azt az egyet, azt érteném…

hogy hogyan lehetséges az, hogy itt ülök a gép előtt majdnem egész áldott nap (rövidebb-hosszabb egészségügyi és táplálkozási szünetekkel), és szinte semmit nem csinálok. Semmit, amit kell. Muszáj. Mert halaszthatatlan. Mert a jóérzés minden határát túlléptem… Helyette adódik egy kis firefox-buhera, eszperantó betűkészlet keresgélés, film-cserebere megszervezése, a laptop miért nem látja a hálózatot?, csettelés mindenkivel, bárkivel, sky is the limit, régi zenék között turkálás (újra felfedeztem pink floydot), blog-olvasás, csak úgy böngészés… s még ki tudja, mi minden, ami most már eszembe sem jut, annyira jelentéktelen… bezzeg egy oldalt sem írtam a dolgozatból. sírni kellene. de nem sírok.megyek, s eszem egy szelet dinnyét. aztán jóccakát. holnap kezdődik előröl…

Reklámok

7 hozzászólás

  1. csak meg ne tuggya a fonok, de en ugyanigy meloban 😀

    Vagyis hat igazabol ugy atlag minden masodik nap van kedvem dolgozni. Ma eppen nincs 😛

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s