Házi feladat

Tegnap este újabb blogger-találkozón vettem részt. Az előzőektől abban különbözött, hogy ezt jól megfontolt, mondjuk tudományos szándékkal hozta össze Tihi és Edit-Éva, a Kozmopolisz-est keretében. Az első kettő-három sokkal inkább arról szólt, hogy kíváncsiak voltunk egymásra, azokra, akiket virtuálisan ismertünk kicsit a blogjáról, és volt lehetőségünk együtt sörözni (Kolozsváron, Félszigeten, mikor hol). Semmi komoly témafelvetés nem volt, mégis jókat diskuráltunk – a blogokról keveset, ha jól emlékszem.

Azért a tegnapi eseményen is jól elvoltam, pedig sokan voltunk, és igazi találkozások úgysem jöhettek létre ilyen tömegben. Kicsit öregnek éreztem magam, és persze nem csak a reális korkülönmbség miatt, hanem valahogy az volt az érzésem, hogy mivel elég régóta írok blogot, egy csomó “probléma” már nem érdekel (pl. a nézettség, h. milyen kifejezéseknek köszönhetően találják meg a blogom a keresőmotorok). Mégis elhangzott egy-két elgondolkodtató kérdés. Pl. nem tudok mondani egyetlen kedvenc blogbejegyzést sem (azóta sem jutott eszembe egy sem, amit egy esetleges toplista élére állítanék, inkább csak kedvenc szerzőim vannak). Pl. az sem semmi, hogy ennek a blognak nincs semmi tartása. Ha jobban megnézem, miket hányok fel ide, van itt mindeféle, de legkevesebb abból, amiért elkezdtem bloggolni két évvel ezelőtt (film, színház, irodalom, muzsika-beszámoló egyre ritkább, ugye, és már nem is érzem úgy, hogy bárkinek tartoznék pl. a Grímusz-szal vagy a tegnapi film-élmánnyel).

Rossz volt, hogy néhányszor magamba kellett fojtani a szót, mert kellett beszéljen, s persze arra kíváncsibb voltam, mint a sajátoméra. Lolkának tartozom egy magyarázattal (ti. hogy miért jöttem át a wordpress-re, de majd elérem valahogyan, s elmondom neki.

Jó volt, hogy megismertem néhány új arcot, és volt közöttünk valaki, akiről most tudtam meg, hogy bloggol. Két lány, nem mondom meg ki, úgy tűnt, hogy ki is csípte magát erre a találkozásra, ezen nagy titokban kicsit mosolyogtam is. Persze tévedhetek is, hiszen a pocakom növekedésével és a tavasz térhódításával egyenes arányban én is egyre gyakrabban érzem azt, hogy kell egy kis rúzs és egy kis szemfesték.

Nah, összességében jó volt. Kíváncsian lesem a többiek beszámolóját és a trindex-cikket.

(Azért házi feladat a bejegyzés címe, mert külön megkértek minden részvevőt, hogy írjuk meg blogbejegyzésben az eseményt. Amúgy is megtettem volna, azt hiszem.)

Reklámok

11 Comments

  1. :)) akkor passz. nem tudom, hogy Nelli amúgy hogy csípkedi ki magát hétköznaponként, ez mind viszonyítás kérdése! De szerintem ő szép volt, úgyhogy akkor én vagyok a kakukk!

  2. Mosolyogtál, mi?:D Nem tudok nekikezdeni a cikknek, mert mind olvasom a bejegyzéseket. Érdekes, mindenki ugyanarról számol be, hogy nem jutott szóhoz. Kivéve azokat, akik szóhoz jutottak.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s