Lakberendezés

Nemrég érttünk vissza a linóleum-vásárlásból. Végre sikerült megtalálni az igazit. És komolyan mondom, itt élmény volt a vásárlás. De mielőtt belevágnék a szép dícséretébe, elmondom az előzményeket is.

A tatarozás, majd a mindenféle lakberendezési cucc kapcsán ellátogattunk Kvár legfelkapottabb szaküzletébe. Meg kel vallanom, több ízben csalódtam, sőt, fel is háborodtam a kiszolgálás és az eladók hozzáállása miatt. Mindig sokat várakoztattak (mert nem nézünk ki potenciális vásárlónak?), aztán enyhén szólva csúfolkodtak velünk: a csempét úgy szállították ki, hogy volt közötte törött, 99% hogy nem szállításkor törött el. Linóleumban nem is volt igazán választék, minden esetre nem találtuk meg, amit kerestünk. Az egyik pofásabb aragáz pedig, amit kinéztünk, pont 2 millával drágább, mint egy akármilyen Marasti-téri boltban. Ja, s amikor aztán el is borul az agyam, az történt, hogy más portékát akartak rámsózni, mint amit kiválasztottam. Apjának vettünk olvasólámpát, és szinte könyörögtem, hogy nézzük meg, mi van a dobozban, mert a kép totál más volt, mint amit akartunk… Nekünk volt igazunk.

A következő stáció a Marasti-tér. Iszonyatosan igénytelen bolt, büdösség, harsány és faragatlan kiszolgálókkal. Választék éppenséggel lett volna, de vagy a minőség, vagy a szín nem felelt meg, vagy nem volt akkora darab raktáron, mint amire szükségünk van. Szó se róla, hogy rendelésre hozznak nekünk, és ha esetleg vásárolunk, a hazaszállítást oldjuk csak meg magunk… Hát hamar feladtuk.

Tegnap a kályhavásárláskor is felment kicsit a pumpám. A bolttal és a kiszolgálással eleddig meg voltam elégedve (innen vettük a mosógépet is), de ezúttal majdnem fél órát kellett toporognom, és tüntetően bámulnom a tétlen elárúsítókat, amíg megkérdezték, mit akarok.

Ezek után ma reggel azt hittem, eltévesztettük a házszámot, amikor beléptünk a Diegóba. Egyenesen a linóleumokhoz vágtattunk, és amikor megláttuk ezt a mintát, el is felejtettük, hogy tulajdonképpen padlómintásat szerettünk volna. Íme:

lino1.jpg lino2.jpg

A színeket nem mondanám éppen élethűnek, de el lehet azért képzelni, mennyire vidám (szinte bohócos) lesz… Pillanatok alatt otteremett egy kiszolgáló, két mondat után magyarul beszéltünk, és kb 10 perc alatt nyélbe lett volna ütve a vásár (ragasztóval, szegéllyel, mindennel). Lett volna, ha lehetne kártyával fizetni. Sajnos ez még komoly hiányosság, de mindegy, állítólag hamarosan lesz kártyaolvasó is, már egy hónapja megrendelték. Kávéval kínált, elkísért a szőnyegekhez, adott egy-két tippet, milyen szempont szerint érdemes választani stb. Olyan jó kedvünk lett, hogy gyorsan még egy sötétítőt is választottunk a hálószobába, amit helyben meg is varrnak nekünk (méretre, persze). Egyszóval alíg várom, jöjjön el a következő lakberendezési szakasz, és menjünk vissza bámészkodni. Kicsit messze van, de na…

Amúgy csudaszép lakásunk lesz, meglátjátok! Van néhány kép az “előtte” fázisból, és természetesen lesz majd a véglelgesről is.

Reklámok

2 hozzászólás

  1. cs said,

    március 2, 2007 - 4:13 du.

    diego-éknak van román weblapuk is: http://www.diego-romania.ro/ – profik.

    mi is a domo-ból vásárolunk legszívesebben – ők a legjobbak – ár, választék, garancia, szállítás stb. szempontjából

  2. Réku said,

    március 2, 2007 - 4:16 du.

    Aha, láttam a román oldalt is, de úgy tűnik, csak kivonata a magyar honlapnak. Pl. nincs még feltöltve a termék-választék, nem látható a linóleumunk sem. 🙂


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: