Azt hiszem méltán visel ilyen szép nevet: fekete-fekete és fejedelmi! Julia Childnak köszönhetően pedig nagyon népszerű, én is azóta készülök megsütni, mióta itt-ott szembejött velem az interneten.
Egyszerűnek tűnik, talán az is, de hiába tartottam be a receptet (nem volt könnyű, mindent átszámoltam metrikus rendszerbe és ki is mértem gramra pontosan), azt hiszem kicsit kellene még javítanom rajta. Például kisebb tortaformában kellene sütni (nekem csak 26 cm-es van), talán nagyobb hőfokon és kevesebb ideig. Akkor a közepe puhább, selymesebb maradna, de így, picit szárazan is frenetikus, komolyan. Nem rajongok a csokitortákért, de ezt biztosan elkészítem még. Amúgy S. szülinapjára készült, aki rajong a csokitortákért, és ezzel maradéktalanul meg volt elégedve. 
Egy dolgoban nem tartottam be az előírást: nem liszt-finomságú volt a mandula, hanem dara-állagú, de sztem ez nem ártott meg a végeredménynek. Julia Child két kanál rumot vagy két kanál kávét ír, én két kanál kávé mellé csurrantottam kb 1 kanálnyi rumesszencet is (masszába és glazúrba is) – ez is jó döntésnek bizonyult.
Sajnálom továbbá, hogy nem volt itthon mandulaforgácsom, talán azzal szebben is díszíthettem volna, de mivel most a fantasztikus ízhatás, nem a látvány miatt osztom meg a receptet, vállalom a fotókat is.
Nem utolsó sorban remélem, hogy lesznek majd, akik értékelik a fordítást.
Hozzávalók:
Az alaphoz:
- 1 tábla (100 gr) félédes csoki (55 %-os kakaótartalmút használtam)
- 2 kanál erős feketekávé + egy kanál rumesszenc (vagy két kanál rum)
- 60 gr puha vaj
- 60 gr + 1 kanál cukor
- 3 tojás
- Egy csipet só
- 80 gr darált mandula
- Fél kiskanál mandulaesszenc
- 60 gr liszt (átszitálva)
A bevonathoz:
- 1 tábla (100 gr) félédes csoki
- 2 kanál erős feketekávé + egy kanál rumeszenc (vagy két kanál rum)
- 5 kanál teavaj (80% zsírtartalmú, sótlan)
Elkészítés:
Előmelegítjük a sütőt (175°C-t ír a recept; én közepes hőfokra állítottam).
Kivajazunk és kilisztezünk egy tortaformát.
A csokit és a kávét/rumot gőz fölött megolvasztjuk.
A vajat és a cukrot habosra kavarjuk.
Egyenként belekavarjuk a tojjások sárgáját is.
A tojásfehérjéket külön tálban felverjük egy csipet sóval. Egy kanál cukrot szórunk rá és kemény habbá verjük.
Az olvasztott csokit belekeverjük a vajkrémbe, majd hozzáadjuk a darált mandulát és a mandulakivonatot (esszenc lenne a pontos kifejezés, szerintem mesterséges íz, nem látott soha mandulát, de erről hadd ne vitatkozzunk itt). Ezután belekeverjük a tojáshab egynegyedét, hogy lazítsuk a masszát. A megmaradt hab egyharmadátmár óvatosan keverjük bele, s mielőtt homogén massza lenne, rászórjuk a liszt egyharmadát is és beleforgatjuk. Fokzatosan, váltakozva hozzáadjuk a megmaradt habot és lisztet.
A masszát a kivajazott formába töltjük és elegyengetjük. Kb. 25 percig sütjük. Akkor van kész, ha a széleken (4-5 cmre a szélektől) kiálja a tűpróbát, de a torta közepébe szúrt tű még olajos marad.
A formában hagyjuk húlni kb 10 percet, majd kiborítjuk egy tortaállványra és júl lehútjük, mielőtt rákerülne a máz.
A glazúrhoz gőz fölött megolvasztjuk a csokoládét és kávét/rumot, majd kanalanként hozzákeverjük a teavajat. Ha símára kevertük, levesszük a gőzről és jeges vízbe helyezzük a kisebb edényt. Kavargatva addig hűtjük, míg jól kenhető állagú lesz. Késsel vagy spatulával beborítjuk az alapot és tetszés szerint díszítjük (én félbe vágott mandulákat és a megmaradt manduladarát használtam fel, de láttam nagyon guszta, eperrel ill. málnával díszített tortát is).
PS: végül megírni a bejegyzést sokkal hosszasabb volt, mint elkészíteni a tortát
