elkezdődött
november 6, 2006 at 3:53 pm (blabla)
a munkakereső kálváriája. szerdán megyek állásinterjúra. kicsit sajnálom magam. lehet, hogy nem találom meg egyből az álmaim munkahelyét. valószínű, hogy vége a gyöngyéletnek, a fél napos hiányázásoknak, a munkaidőben végzett “maszek” tevékenységeknek. nem hiszem, hogy lesz időm a hamletre, a kritikaírásra, plusz a többire is, ami kötelező (doktori, tanítás). mi lesz velem?







timi said,
november 6, 2006 at 10:09 pm
Welcome to the jungle… Jönnek az éjszakázások. Fáradt leszel, csomó mindent hanyagolnod kell. Vagy épp eza változatosság teszi széppé az életet. Ha unod az egyiket, feltöltődsz a másikkal. És kénytelen-kelletlen megtanulja az ember beosztani az idejét. Hát így. Nem megijedni! Ha az első nem jön be, majd a második. Vagy a harmadik. Nem elkeseredni!!!!!
Reku said,
november 7, 2006 at 12:49 pm
köszönöm.
az éjszakázásért nem rajongok, mostanában amúgy is szigorúan tilos este 11 után dolgozni otthon. hajaj. de persze erős vagyok, s kitartó, s minden rendben lesz.
kövi sára said,
november 7, 2006 at 1:46 pm
ó, nem lesz unalom az életed, de dzsungel sem. ritmikus káoszt jósolok…
Réku said,
november 7, 2006 at 9:55 pm
Éddig sem unatkoztam. Meggyőződésem, hogy csak a buta emberek szoktak unatkozni.
Remélem sikerül megvalósítanom.
A ritmikus káosz nagyon tetszik.
carriebaby said,
november 9, 2006 at 10:14 pm
Bármi is lesz, én sok sikert kívánok
üdv: (szintén) Réka
Réku said,
november 9, 2006 at 10:27 pm
Boldog névnapot, Réka!
Az interjút egy fejvadász cég hajtotta végre rajtam. 20 perc, 50 kérdés (vagy több). Írnak majd egy jellemzést rólam, meg a többi jeletkezőről is, az eljut a cég igazgatójához, aki eldönti, hogy kivel szeretne személyesen is találkozni. Mivel nem tudom, mit veszítek/nyerek, egyelőre közömbös számomra az eredmény. Minden esete nem tudtam, hogy ilyen sok vicceset kérdeznek egy állásinterjún…
timi said,
november 11, 2006 at 1:46 am
És tisztelet az értelmes és érdeklődő kivételnek, de mindig ugyanazokat kérdezik, úgyhogy jól készülj fel valami általános nice blablával, ha megkapod a hogyan képzeled el az életed 5 év múlva kérdést. A hr-esek olyan kreatívak, hogy errefelé Pintér Zsolt könyvének nagyjából 2 oldalát kérdezik, te meg mondod az abban leírt semmitmondó sablonválaszokat. Hát így. Ha megtudod, milyen is vagy, akkor lécci, majd posztold. Csak a miheztartás végett